Aggtelektől Kelemérig a Borsodi-dombságon át

Reggel pontosan 7:30-kor indult a buszunk, és alig 4 óra alatt Aggtelekre repített minket. Gyorsan felvásároltuk a kisbolt zsömle készletét (2 db), majd elsétáltunk a kiindulási ponthoz, a barlang bejáratához. Itt megebédeltünk, elintéztük az adminisztrációt és nekiindultunk. Az út első néhány kilométere az aszfaltúton vezetett, ami nem volt túl lelkesítő! Aztán szerencsére befordult a kék jelzés az erdőbe, és egyből jobban éreztük magunkat a tölgyesben! Egy pillanatra érintettük a Magyar-Szlovák határt, majd tovább haladtunk Zádorfalvára. A faluban sok látnivaló nincs, de a kocsmában, ahol a pecsétet őrzik, az árak megdöbbentőek! Egy 0,33-as citromos Gösser 140 forint! Száznegyven!!! Otthon a boltban nem kapom meg ennyiért!


Miután kiértünk a faluból felkapaszkodtunk az első dombokra, amik igazán változatosak, gyönyörű zöldek, termékenyek, de teljesen műveletlenek! Ausztriában biztos tele lenne tehenekkel, de itt semmi... Az út a dombokon kanyarog, majd leereszkedik Gömörszőlősre, ami egy igazi kis gyöngyszem, amolyan mini skanzen, csak igazi! Itt kicsit lepihentünk a helyi múzeum kertjében, megvacsoráztunk. A terv szerint a Mohos-tavaknál szerettünk volna éjszakázni, de a kései indulás miatt, inkább úgy döntöttünk Kelemérre érve, hogyha találunk szállást, akkor inkább ágyban aludnánk, mint sem a sötétben és hidegben tökölnénk a sátorokkal! Az egyetlen fogadót (Mohos) éppen zárta a néni, de gyorsan meggondolta magát és beengedett minket, úgyhogy most meleg szobában, ágyban fekve pötyögöm ezt a postot! A mai táv 23,5 km, ami nem is olyan rossz a délutáni induláshoz, és a nehéz hátizsákokhoz képest!

- Posted using BlogPress from my iPhone

Location:Tompa Mihály utca,Kelemér,Magyarország