Barlangtúra Aggtelektől Jósvafőig és vissza

Meglepetésemre kb. 20 résztvevő érkezett a barlangtúra helyszínére Aggtelekre, és ebből 16-an részt is vettek a 7 km hosszú földalatti "Hosszú túrán". Sajnos a visszaúton a kék túrajelzésen már kevesebben tartottak velünk, de örüljünk, hogy egyáltalán volt, aki vette a fáradtságot és kimozdult a négy fal közül!

Akik mindkét irányban a gyalogutat választották, azok gyakorlatilag kétszer teljesítették a túra e rövid szakaszát (Aggtelek-Jósvafő), egyszer a barlangban, és egyszer a felszínen. Gratulálok nekik!

A felszín alatti rész Aggtelektől Jósvafőig tulajdonképpen 3 szakaszból áll, két kiépített (a látogatók által leginkább ez ismert), és egy kb. 5 km hosszú kiépítetlen, sötét szakaszból, ahol elemlámpákkal világítva kellett gyalogolnunk a földalatti patak vonalát követve, amit közel 100 híd tarkított. A pataknak sajnos csak a nyomai voltak fellelhetők a rég óta tartó csapadékmentes időjárás miatt! A vízhiánytól eltekintve, azonban páratlan látványban volt részünk, csodálatos cseppköveket és egyéb évezredes képződményeket láthattunk! Az barlang bejárása nagyjából 4 órát vett igénybe, kényelmes tempóban, gyakran megálltunk, és közben a vezetőnk sokat mesélt a barlang kialakulásáról, felfedezéséről és történetéről.

A barlang jósvafői szakaszára az elmúlt években milliárdos nagyságrendű összeget költött a Nemzeti Park, amivel sikerült Magyarország legszebben és legmodernebben kiépített és feltárt barlangszakaszát létrehozniuk! A kiépített rész önmagában is igen látványos, de ha többet szeretnénk kapni egy átlagos barlanglátogatásnál, akkor mindenképp járjuk végig a teljes 7 kilométeres szakaszt, ami után garantáltan egy éltre szóló élménnyel gazdagabbak leszünk!

A vissza út, alig több mint egy órát vett igénybe, mintegy 5 kilométer tettünk meg a kék jelzésen a jósvafői kijárattól az aggteleki bejáratig. A felszínen jól megfigyelhetők a karszt vidékre jellemző képződmények, köztük sok mészkő tányér (dolina), valamint a Aggteleki tó felett elhelyezkedő ördögszántás.

A csapat szűk magja maradt még egy napot, így alkalmunk nyílt a környék legszebb barlangját is meglátogatni a Rákóczi barlangot. Ez a barlang külön megérdemelne egy postot, de szerintem sokkal jobban jár mindenki, ha elmegy oda, és maga győződik meg a hely különlegességéről és szépségéről!

Ahogy azt már korábban is írtam, a túrát folytatjuk, június elsején, egy pénteki napon, visszatérünk Aggtelekre, és reményeim szerint a 8 napra tervezett túrával eljutunk a Bükkön keresztül a Mátrán túlra!

Aggteleki toborzó

Sajnos az őszi túra elmaradt, de hamarosan folytatjuk egy rövid hétvégi túrával, majd június 1-től egy újabb 8-10 napos hosszabb gyaloglással.

A rövid túrát valamikor az elkövetkezendő hétvégék egyikén szeretnénk megejteni, a pontos dátumot majd közzéteszem, hátha egy ilyen hétvégi kiruccanásra könnyeben ráveszlek benneteket!
A terv szerint Aggtelekről a barlangon át jutnánk el Jósvafőre, és onnan vissza a Kéktúra útvonalán Aggtelekre.

Az egész nem lenne több, mint 12 kilométer, amiből 7 kilométert a barlangban és ötöt a felszínen tennénk meg.
A barlangi rész kis szervezést igényel, mert csak a túra előtt minimum 2 héttel, és minimum 10 fős csoportokat vezetnek végig az úgynevezett "Hosszú-túrán".

Más csoportokhoz is lehet csatlakozni, de jó lenne, ha sikerülne a magunk kis 10 fős csoportját összehozni!

Remélem sikerült az érdeklődéseteket  felkelteni egy kellemes barlangi sétához, és csatlakoztok hozzánk!

Update:
Megvan a barlangi túra időpontja, 2012. március 31. 9:30.
Ha szeretnél jönni, vagy a szervezéssel kapcsolatos infókra vagy kíváncsi, akkor csatlakozhatsz hozzánk a Facebook-on.

Végállomás: Jósvafő

Tornabarakonyról korábban indultunk a szokottnál, mert egyre melegebb az idő napközben, ami megnehezíti a haladást.

A délelőtt még a Cserehátban vezetett a túra, a két település, amin keresztül mentünk Bódvarákó és Bódvaszilas. A tavalyi árvízi jelentésekből talán ismerős a nevük. A két település között jelenleg is komoly munkálatok folynak, gátakat építenek, hogy a katasztrófa ne ismétlődhessen meg!

Bódvarákó kisebbségmentes, nyaralótelepüléssé kezd átalakulni, sok szép régi házat felújítottak már a tulajdonosok. Bódvaszilas egy nagyobb település, nem találtuk különösebben szépnek. Eddigi utunk során ez volt az egyetlen település, ahol a cigányok beszólogattak, amíg keresztül haladtunk a putrik között!

Bódvaszilas elhagyásával magunk mögött hagytuk a Cserehát dombjait, és ismét komolyabb emelkedőkkel találtuk magunkat szembe, megérkeztünk az Aggteleki-hegységbe! Elhaladtunk a Meteor-barlang bejárata mellet, ami ma már látogatható, de vezető és felszerelés kell hozzá, így mi nem juthattunk be az aknafedélen!
Tovább kapaszkodtunk a karsztképződményekben gazdag hegyoldalon, és megpihentünk a Szabó-pallag erdészháznál, ami csak egy kibelezett épület, semmire nem használják!

Ezután tovább gyalogoltunk Derenk romközséghez, ahonnét 1943-ban ki vagy át-telepítették a teljes lakosságot, mert Horthy Miklós vadászterületté szerette volna alakítani a területet! A faluból házaiból mára semmi sem maradt, csak földkupacok és táblák jelzik helyüket. Az emlékház alatt fekvő domboldalon megpihentünk, vacsoráztunk.

Túránk utolsó éjszakáját Szelcepusztán a turistaszálló előtt töltöttük, mert ugyan voltak a szállóban vendégek, de az ajtó zárva volt, és nem voltak hajlandóak kopogásunkra, fényjelzéseinkre sem előjönni, csak reggel merészkedtek elő, miután mi összeszedtük táborunkat és távoztunk!

Másnap délelőtt még gyönyörködhettünk az Aggteleki-hegység szépségeiben, így a Szőlőhegy kiskertjeiben, gyümölcsöseiben, valamint a páratlan szépségű Hucul ménesben, közvetlenül Jósvafő előtt! A lovak szinte teljesen szabod élnek, ridegen tartják őket, és nyugodtan közéjük sétálhatunk, szelídek, kíváncsiak!

Jósvafőn a Barlang pénztáránál begyűjtöttük túránk utolsó, egyben 26. igazoló pecsétét, majd lementünk a faluba és buszra ültünk, ami közvetlenül Budapestig hozott bennünket. Szegény Quimby kutya nagyon rosszul tűrte az 5 órás rázkódást, egy percig nem volt nyugton, nem találta a helyét!

Az elmúlt 9 napban rengeteg benyomás ért, gazdagabb lettem, nagy hatással voltak rám a látottak! Közel 1000 fénykép és rövid videó készült, amit majd szeretnék valamilyen formában megosztani veletek! Most kicsit hagyom ülepedni a dolgokat, de biztosan kijelenthetem, hogy a túrát folytatjuk, mert egy életre szóló élményben volt részünk és még az út nagyja előttünk! Remélem lesz, aki e rövid beszámolók alapján kedvet kapott, és velünk tart majd a következő szakaszon!